Láz

2010 április 19. | Szerző: bamby21 |

Mintha egy jégveremben ébredtem volna másnap reggel…..mind a kezeim, mind a lábaimm nagyon fáztak, a fejem pedig lüktetett. Elmentem lezuhanyozni, hátha jobb lesz a közérzetem, de nemhogy nem segített, még szédelegtem is utána. Alival előkerestettem a lázmérőt, mert addigra már égett az egész fejem is kompletten….hát, milyen meglepő….39,4 fok….lázas vagyok, és  persze majd megfagyok.

Nem volt étvágyam, a kajára rá sem bírtam nézni, pedig a cukorgyógyszeremet szigorúan tilos éhgyomorra bevennem. Ali mindenféle kajával kínált, de én makacsul, már-már undorodva utasítottam vissza mindet, kb addig, míg Barni és Bazsa neki nem álltak velem veszekedni emiatt. Nagy nehezen legyűrtem egy kis műzlit és tejet, vele a tablettát…de úgy egy óra múlva ki is jött belőlem az egész. 

Remegve kecmeregtem ki a wc-ből, majd be a szobánkba, és elfeküdtem az ágyon. Megint rosszat álmodom….folytatódik a múltkori “vízbefúlós” történet, pontosan onnan, ahol akkor felébredtem….csak merülök, egyre mélyebbre és mélyebbre, míg végül már a napfényt se látom, sötét vesz körül….arra riadtam fel, hogy valaki a nevemet kiabálja, és tiszta erőből rázza a vállaimat, hogy ébredjek fel.

Zoli és Barni keltegetett…mint kiderült, mindenki kicsit elpihent, mikor is azt hallották, hogy sikítozok és segítségért kiabálok….na, akkor rohantak fel hozzám, mert el sem tudták képzelni, mi történhetett velem, és bizony beletelt néhány percbe, hogy magamhoz térítsenek.

Nem voltam jól. Ali üldögélt mellettem egy ideig, aztán mikor meglátta a lázmérőn a kritikus 40-et….cselekedett, kicincált a fürdőbe, és bezavart a zuhany alá, nem törődve közben azzal, hogy könyörgök neki, ne engedjen rám hidegebb vizet már, mert megfagyok. Olyan érzés volt, ahogy a bőrömhöz ért a víz, mint mikor az embernek télen elfagynak az ujjai odakint a hidegben, aztán ottbent meg ráengedi a melegvizet, hogy kiengedjenek….szinte fáj…és nemcsak a kezem, hanam mindenem. Nincs fájdalomküszöböm, sírva könyörgök Alinak, had menjek ki a víz alól, de nem enged, mondván, mégcsak 2 perce állok ott, vagy 3. Nekem óráknak tűnik, és egyre rosszabb csak….nyílik az ajtó, gondoltam én, megmenekültem, mikor meghallottam Barni hangját, de tévedtem. Ő sem engedte, hogy kijöjjek a zuhany alól, viszont a ruháit (boxer kivételével:) Ali kezébe nyomta, és beállt mellém a hideg víz alá.

Ali kiment, Barni pedig magáhozölelt. 

-Nyugi…nemsokára jobban leszel.

-Nagyon fázok….

-Tudom, de még kicsit kikell bírnod, rendben? Itt leszek veled, oké?

És ott maradt velem, még vagy 10 percig. Reszketett kezem lábam, örültem hogy a szobába beértem, aztán nagynehezen felöltöztem, és el is aludtam.