Brigi vs Én

2010 augusztus 17. | Szerző: bamby21 |

 Pakoltam be a cuccaimat a táskámba, de csaknem sikerült behúznom a zipzárt rajta. Csessze meg! – gondoltam magamban, amint ott kínlódtam vele, miközben Brigi igencsak jól szórakozott rajtam.

-Sikerül?

-Aha, most talán igen! – mondom, reménykedve, ám ekkor beüt a krakk, a zipzár bemondja az unalmasat, elszakad és a kezembe maradt.

Brigi elröhögi magát, én pedig hangos szitkozódásba kezdek, majd dühönghetnékem, amilyen hirtelen jött, úgyis távozik, mert én is nekiállok Brigivel együtt röhögni a hülyeségemen.

-Na, mostmár azt hiszem, keresek egy másik táskát!

-Várj! Vidd ezt! – azzal odadobja nekem az övét.

-És akkor a te cuccaiddal mi lesz?

-Ezt a táskát Alinak akartam amúgy is adni, de szerintem úgyis odadná neked kölcsön, szóval vidd csak nyugodtan!

-Kössz!

-Eszti….

-Tessék?

-A múltkori beszólásaimat illetően…hát…

-Felejtsük már el Brigi! Hülyén viselkedtünk mind a ketten….ennyi! Kár is erről többet beszélni, komolyan!

-Nem, nem! Nem szabadott volna téged….Norbihoz hasonlítanalak! Nem akarom az ő emlékét sem bemocskolni, és tudom, hogy Zolinak sem estek jól a szavavim….ezenkívül…

-Brigi! Megtörtént…ennyi! Sokminden olyat mondunk első felindulásunkban, amit igazából nem is gondolunk át alaposan….bárkivel megesik ez néha! Nem haragszom már emiatt….nem esett jól, ez kétségtelen, de ha azt veszem, hogy akkor éjjel nem indultam volna el itthonról…..most Krisztiánt sem ismerném….szóval a boldogságom kicsit a te érdemed is….

-Meg a koffein függőségedé….hajnali 1-kor bemenni egy kocsmába kávézni azért….nem semmi!

-Hülyén is nézett rám a csapos, mikor kikértem a kávémat…szóval…

-Azt elhiszem. Meg…tudod….az az igazság, hogy az elkeseredettség is beszélt belőlem akkor este…

-Miért?

-Tudod, hogy nem vagyok az a nagyon barátkozós….és éppen te sem voltál soha a szívem csücske…és…mikor szétmentél a Barnival, azt hittem, a régi banda is szétmegy örökre….ezért is haragudtam rád annyira.

Meglepve álltam Brigi előtt, és végre egy pillanatra sikerült őt megértenem…

-Azt hitted, szétmegy a brigád, csakmert én otthagytam a Barnit?

-Igen….mert sok időt töltöttél utána külön, másokkal, de aztán….mikor Barni végül becsajozott és a kettőtök kapcsolata is rendeződni látszódott, mint haverok, már nagyon bántam, amiket a fejedhez vágtam! Jogod van ahhoz, hogy ha nem vele, akkor mással megtaláld a boldogságot…de tudod, én nagyon szerettem ezt az alap-felállást, amibe tavaly  nyáron voltunk még nyaralni….és furcsa volt.

-Megértelek…

-És….haragszol rám még, igaz?

-Ugyan, Brigi baba! Haragudjon az, akinek van rá oka….nemigaz? Én tutira nem fogok….csak egyre azért megkérnélek!

-Hallgatom…

-Nórival legyél nagyon óvatos….tudom hogy nagyon rendes csaj benyomását kelti, de  ismerem….szóval, amint hátat fordítassz neki, rád is támad!

-Ezzel nem lesz probléma, azt hiszem!

-Miért is?

-Mert már likvidálva is lett a brigádunkból…

-Hogyan? Azt hittem, tök jól elvagytok vele, vagy nem?

-Úgy is volt, míg a Krisztiánt meg nem látta itt veled.

-Ette érte a rosseb, mi?

-Az még haggyám! De mikor hazaindultunk, rögtön nekiállt téged mocskolni a Zoli előtt….aztán először nekem, majd neki is eldurrant az agya és kegyetlenül kiosztottuk! Olyan bután beszélt rólad, hogy már attól féltem, Zoli felképeli érte…ne tudd meg, miket mondott….rögtön kiábrándultam a barátságából….

-Ő ilyen…iszonyatosan önző és irigy, dehát, ez van! Eszi a penész azért, mert én együtt vagyok a Krisztiánnal…holott, ha jól tudom, neki is van már pasija…

-Ja, de azért neki akkor is a tied kellett volna…és ez a mostani is szerintem csak azért van neki, hogy legyen aki “kezelgesse”, érted?

-Hogyne! De ez már legyen az ő gondja, ne a mienk….engem legalább is nem nagyon érdekel!

Pakolásztam és felsóhajtottam….Brigivel azt hiszem sikerült rendeznem a dolgokat. Márcsak egy valaki van/volna, akivel még meg kellene tennem ugyanezt…