\u00a0Napokig nem hallottam Kriszti\u00e1n fel\u0151l, de ezen a t\u00f6rt\u00e9ntek ut\u00e1n nem is lep\u0151dtem meg. Sz\u00f3lt a doki, ha van id\u0151m meg kedvem, maradjak bent vele szombat \u00e9jjelesben a seb\u00e9szeten...\u00fcgyelni a m\u00e1sik n\u0151v\u00e9r mell\u00e9. Belementem mert nem volt programom, \u00edgy Ali\u00e9k is kicsit romantik\u00e1zhattak otthon.<\/p>
Szuper. Este hatt\u00f3l reggel hatig az a 12 \u00f3ra....nagyon gyilok. Unalom, f\u0151leg onnant\u00f3l, hogy a betegek nagy t\u00f6bbs\u00e9ge elalszik \u00e9s m\u00e1r nem kell annyit ugr\u00e1lni....erg\u00f3 ez azt is vonja mag\u00e1val, hogy csiga lass\u00fas\u00e1ggal telnek a percek, \u00f3r\u00e1k.<\/p>
M\u00e1r majdnem elb\u00f3lilontottam, mikor Timi, a n\u0151v\u00e9r, szinte r\u00e1mt\u00e9pi az ajt\u00f3t, hogy szedel\u0151ck\u00f6djek, mert az \u00fcgyeletes dokival kell mennem, hoznak valakit, akit el kell l\u00e1tni, m\u00e9ghozz\u00e1 s\u00fcrg\u0151sen, \u00e9s mindenf\u00e9le, fajta k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Fel kellett mennem az igazgat\u00f3 irod\u00e1ja melletti vizsg\u00e1l\u00f3ba, el\u0151k\u00e9sz\u00fclni....kipakoltam a cuccokat, mikor is betoppant az \u00fcgyeletes doki, hogy nem \u0151, hanem maga az igazgat\u00f3 fog j\u00f6nni...\u00e9s az a bizonyos valaki, akit olyan s\u00fcrg\u0151sen el kell l\u00e1tni. M\u00e9g akkor sem \u00e9rettem, mir\u0151l van sz\u00f3....azt\u00e1n megj\u00f6tt a doki \u00e9s idegesen n\u00e9zte az \u00f3r\u00e1j\u00e1t:<\/p>
-M\u00e1r itt kellene lenni\u00fck!<\/p>
-Kiknek, uram?<\/p>
-Majd elmondok mindent Eszter....a maga idej\u00e9ben! Egyet szeretn\u00e9k \u00f6nt\u0151l k\u00e9rni....<\/p>
-Mit, uram?<\/p>
-Diszkr\u00e9ci\u00f3t....senkinek sem mondhatja el, mi fog itt t\u00f6rt\u00e9nni, meg\u00e9rtette? Az \u00e1ll\u00e1sa b\u00e1nhatja, figyelmeztetem! - mondta \u00e9les tekintettel.<\/p>
-\u00dagy lesz....hallgatni fogok!<\/p>
K\u00f6zben le kellett mennem a gy\u00f3gyszeres szek\u00e9nyhez, mert valamit kifelejtettem. Mire vissza\u00e9rtem, k\u00e9t rend\u0151r \u00e1llt az ajt\u00f3ban \u00e9s nem akartak beengedni....ekkor viszont az igazgat\u00f3 r\u00e9snyire nyitotta az ajt\u00f3t, majd engem megpillantva, b\u00f3lintott a jardoknak, akik ell\u00e9ptek az utamb\u00f3l.....de akkor azt k\u00edv\u00e1ntam, b\u00e1rcsak ne v\u00e1llaltam volna ezt a nyomorult \u00e9jszakai m\u0171szakot!<\/p>
Ugyanis, mikor bel\u00e9ptem a szob\u00e1ba....kivel tal\u00e1ltam magamat szemben? Kriszti\u00e1nnal....szem\u00e9lyesen. Elakadt a l\u00e9legzetem, amint megl\u00e1ttam, hogy egy v\u00e9res rongyot szorongat a v\u00e1ll\u00e1n\u00e1l....l\u00e1tni lehetett rajta, mennyire er\u0151s f\u00e1jdalmai vannak, de sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl \u00fclt ott \u00e9s t\u0171rt....engem pedig a rosszull\u00e9t ker\u00fclgetett, amint a pillant\u00e1sunk tal\u00e1lkozott, azonnal els\u00e1padtam...sz\u00f3val, \u0151 volna az a s\u00fcrg\u0151s eset???<\/p>
M\u00e9gis mi a franc t\u00f6rt\u00e9nhetett vele? Hogyan s\u00e9r\u00fclt meg? De nem k\u00e9rdezhettem, \u00e9s nem is mertem. Egyr\u00e9szt, mert az \u00e1ll\u00e1sommal j\u00e1tszottam volna, \u00e9s mert a doki nem tudhatja meg, hogy ismerem ezt az illet\u0151t, \"k\u00f6zelebbr\u0151l\" is....\u00e9s ez csak m\u00e9g elviselhetetlenebb\u00e9 tette ezt az eg\u00e9sz istenverte szitu\u00e1ci\u00f3t. A doki parancsba adta, hogy l\u00e1ssam el a sebet, azt\u00e1n \u0151 mindj\u00e1rt j\u00f6n \u00e9s a t\u00f6bbit megcsin\u00e1lja. Kiment a szob\u00e1b\u00f3l, r\u00e1nk pedig \u00e1tkozottul neh\u00e9zkes csend telepedett le. Lev\u00e1gtam r\u00f3la a p\u00f3l\u00f3t \u00e9s sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl neki\u00e1lltam....\u0151 sem sz\u00f3lt semmit, egy darabig. \u00dagy gondoltam, t\u00e9nyleg jobb, ha nem tudok r\u00f3la, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A seb el\u00e9g m\u00e9ly volt, \u00e9s cs\u00fanya is, azonk\u00edv\u00fcl er\u0151sen v\u00e9rzett.<\/p>
-Ez egy kicsit cs\u00edpni fog! - mondtam, ahogy \u00f3vatosan v\u00e9gigt\u00f6r\u00f6ltem a sebsz\u00e9leket egy fert\u0151tlen\u00edt\u0151vel \u00e1titatott g\u00e9zzel.<\/p>
Kriszti\u00e1n felszisszent, \u00e9s er\u0151sen belemarkolt a vizsg\u00e1l\u00f3asztal sz\u00e9l\u00e9be.<\/p>
-Bocs\u00e1nat...<\/p>
\u00c9ppen v\u00e9geztem, mikor a doki visszaj\u00f6tt, majd neki\u00e1llt \u00f6sszevarrni a sebet. Ott kellett maradnom, mert a sebk\u00f6t\u00f6z\u00e9s m\u00e9g r\u00e1m v\u00e1rt. Amint ism\u00e9t egyed\u00fcl maradtunk, mert a doki hazament, \u00e9n m\u00e1r nem b\u00edrtam magammal...ahogy k\u00f6t\u00f6ztem \u00e1t a sebet, \u00e9s Kriszti\u00e1n \u00f3vatosan megsimogatta az arcomat, patakokban kezdtek folyni a k\u00f6nnyeim, ak\u00e1rmennyire is igyekeztem visszatartani \u0151ket.<\/p>
-Nem akarom tudni....ok\u00e9?<\/p>
-Nem is mondhatn\u00e9k semmit, tudod j\u00f3l?<\/p>
-Valahogy gyan\u00fas volt nekem ez az eg\u00e9sz \"rend\u0151r\u00f6sdi\"....\u00e9s l\u00e1m....igazam lett!<\/p>
-Nem hazudtam neked....val\u00f3ban rendv\u00e9delmis vagyok...csak...<\/p>
-Csak? Csak mi?<\/p>
-M\u00e1r \u00edgy is t\u00fal sokat mondtam...a t\u00f6bbi nem tartozik r\u00e1d, Eszter, meg kell \u00e9rtened!<\/p>
-Meg\u00e9rtem, elhiheted....nagyon is! Itt az eredm\u00e9nye, nemigaz? - b\u00f6ktem a v\u00e1ll\u00e1hoz.<\/p>
Kriszti\u00e1n nagyon ideges lett. Gyorsan szedte a leveg\u0151t \u00e9s m\u00e9gjobban megszor\u00edtotta az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9t, szinte ellilultak az ujjai v\u00e9gei.<\/p>
-Nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy elsz\u00e1moltathass!<\/p>
-Val\u00f3ban? Ja persze.....ha lefek\u00fcdtem volna veled, akkor tal\u00e1n, hangs\u00falyozom, tal\u00e1n....meg is tudhatn\u00e1m az ok\u00e1t, nem?<\/p>
Kriszti\u00e1n m\u00e9g idegesebb lett, a szemei val\u00f3s\u00e1ggal izzottak a d\u00fcht\u0151l.<\/p>
-Ez nem a szem\u00e9lyes ismerets\u00e9gen m\u00falik...de ha t\u00f6bbett tudn\u00e1l, mindkett\u0151nk elveszten\u00e9 az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t....\u00e9s lehet hogy m\u00e9g valami sokkal fontosabbat is, ezt fogd fel!<\/p>
Visszav\u00e1gtam a rongyot a t\u00e1lc\u00e1hoz, \u00e9s igyekeztem min\u00e9l hamarabb a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rni ennek az egyre kellemetlenebb tal\u00e1lkoz\u00e1snak. Elfordultam, de a szemem megakadt valamin a m\u00e1sik fotelban.....egy fekete mell\u00e9nyen.<\/p>
-Goly\u00f3\u00e1ll\u00f3 mell\u00e9ny?<\/p>
Kriszti\u00e1n igyekezte mag\u00e1ra venni a p\u00f3l\u00f3j\u00e1t, de a v\u00e1lla m\u00e9g ahhoz igencsak f\u00e1jt, hogy megemelje a karj\u00e1t.<\/p>
-Amint l\u00e1tod....<\/p>
Nem \u00e9rtettem m\u00e1r semmit....rendv\u00e9delem? Na de akkor m\u00e9gis milyen? Kommand\u00f3s? Azok hordanak ilyet....de ebben mi a nagysz\u00e1m? Err\u0151l nem lehet besz\u00e9lni? Mi ebben akkora titok?\u00a0<\/p>
-Kommand\u00f3s vagy?<\/p>
Kriszti\u00e1n nem v\u00e1laszolt, helyette k\u00e1romkodott egy alaposat, mert a trik\u00f3 megtekeredett a h\u00e1ta k\u00f6zep\u00e9n \u00e9s nem mozdult se fel, se le.<\/p>
-Nyugi...seg\u00edtek! - mondtam, azzal oda\u00e1lltam m\u00f6g\u00e9 \u00e9s gyorsan hely\u00e9re igaz\u00edtottam a rakonc\u00e1tlan ruhadarabot. Amint megfogtam a trik\u00f3t \u00e9s leh\u00faztam, v\u00e9gigsim\u00edtottam a kezemmel Kriszti\u00e1n oldal\u00e1t, mire \u0151 hirtelen szinte ledermedt.<\/p>
-Meg is van! - mondtam.<\/p>
Kriszti\u00e1n megfordult \u00e9s m\u00e9g mindig mogorva pof\u00e1val csak annyit mondott:<\/p>
-K\u00f6ssz a seg\u00edts\u00e9get.<\/p>
-Ez a dolgom... - mondtam, amint a f\u00f6ldet b\u00e1multam magam el\u0151tt, igyekezve kiker\u00fclni a tekintet\u00e9t. Pillanatokig csak \u00e1lltunk egym\u00e1ssal szemben, n\u00e9m\u00e1n. \u0150 sem bocs\u00e1jtkozott magyar\u00e1zkod\u00e1sba, \u00e9s \u00e9n sem k\u00e9rdeztem t\u00f6bbet.<\/p>
-Nekem most mennem kell... - mondta, azzal elindult az ajt\u00f3 fel\u00e9.<\/p>
-Persze, menj csak! - v\u00e1laszoltam.<\/p>
Amint \u00f6sszeszedtem a cuccaimat, lassan meg\u00e9rtettem a dolgok menet\u00e9t: vannak olyan helyzetek az \u00e9letben, mikor nem kell bizonyos dolgokat \u00e9rten\u00fcnk....csak tenni, ami a k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk....<\/p>
<\/p>
<\/p>
<\/p>
\u00a0<\/p>","type":"rich"}